BIRKÓZÓ CIPŐK, BIRKÓZÓ MEZEK ÉS SPORTRUHÁZATI WEBÁRUHÁZ

Kérdése van? Hívjon bizalommal! +36304388578

Naptár

2021.09.22 19:14
Minden sikeres férfi mögött áll egy nő Lőrinczné Bóbis Vivien

 


Varázslatos pillanatokban gazdag esztendő
Volt táncshow-világbajnok, Fit-Kidben egyéniben és csapatban magyar és Európa-bajnok, és bár ma már versenyszerűen nem sportol, mégis kitölti mindennapjait a sport. Lőrinczné Bóbis Viviennel, az olimpiai- és világbajnoki ezüst-, kétszeres világbajnoki bronzérmes, Európa-bajnok magyar birkózó, Lőrincz Viktor feleségével beszélgettünk.


Remek sikereket ért el, 2013-ban mégis befejezte a versenysportot. Miért hozta meg ezt a döntést?


A felsőfokú tanulmányaimat Szegeden folytattam, majd miután végeztem, el is helyezkedtem az egészségügyben, amivel nem volt összeegyeztethető a versenysport. Ceglédről - ahol a mai napig lakunk – jártam át dolgozni Szolnokra, ahol remek csapatban, kiváló körülmények között végezhettem a munkám CT-MR operátori munkakörben egészen a tavalyi esztendőig, amikor is megszületett a kislányunk, Anna, és akivel jelenleg GYES-en vagyok itthon.


Hogy ismerkedtek meg Viktorral?


Bár mindketten ceglédiek vagyunk, és bár tudtunk egymásról, tudtuk, hogy mindketten sportolunk, mégsem kerültünk közelebb egymáshoz egészen 2010 szeptemberéig, amikor is szorosabbra fűződött a kapcsolatunk.


Tavaly tavasszal elhalasztották az olimpiát. Hogyan élték meg együtt ezt a helyzetet?


Igyekeztem Viktorra koncentrálni, hogy lesz-e emiatt mélypontja, és ha igen, akkor milyen mértékben van szüksége a segítségemre, hogy átlendüljön ezen a szokatlan időszakon. Szerencsére az első egy-két hét után túltette magát a helyzeten, és testvérével, Tamással összefogva folytatták a munkát.


Közben babát vártak, ez is különlegesség tette ezeket a hónapokat.


Igen, ekkor már pocakban volt Anna, tudtuk nagyjából, hogy mikor fog megérkezni, talán ezért sem volt rajtam akkora pánik, hogy elhalasztják az olimpiát. Így Viktor is többet tudott velem lenni, fel tudtunk készülni gyermekünk érkezésére, és a szüléskor is ott tudott lenni velünk, ami életünk egyik legszebb közös pillanata volt.


Mennyire változott meg az életük a baba születését követően?


Nagyon, hiszen Anna nem egy egyszerű kislány. Viktorra ekkor kettős feladat hárult, hiszen apaként is helyt kellett állnia, ugyanakkor az edzések, edzőtáborozások is folyamatosak voltak, készült Tokióra, de ezt is megoldottuk közösen. Igyekeztem bizosítani mindent, ami a zavartalan felkészüléséhez kellett.
Tavaly szeptemberben Viktor térdét megműtötték, novemberben pedig elkapta a koronavírust, hihetetlenül nehéz időszakot élhettek át.
A térdműtét utáni hetek valamivel könnyebbek voltak, a koronavírust viszont csak Viktor kapta el, mi Annával nem, ami azt jelentette, hogy négy hetet töltött fent a lakásunk emeleti részében, elszigetelve tőlünk. Úgy kellett segítenem neki, hogy közben Annával is foglalkoznom kellett, ebben viszont én nem számíthattam rá, szóval ez egy valóban nehéz időszak volt. Viktort nagyon erős tünetekkel gyötörte meg a vírus, így időbe telt, mire vissza tudta nyerni azt az erőt, amivel a fertőzést megelőzően rendelkezett. Ráadásul a térdműtétje is nem sokkal ez előtt történt, így fizikálisan fokozatosan újra fel kellett építenie magát. Lelkileg sem volt könnyű átvészelni ezeket a heteket, kicsit talán türelmetlen is volt önmagával szemben ennek az esztendőnek az elején, amikor a versenyek nem úgy alakultak, ahogy szerette volna. Áprilisra, május környékére viszont újra a régi volt, visszanyerte az erejét, egyre jobban ment neki a birkózás. Ekkor már a célegyenesbe fordult az olimpiai felkészülése, sokat volt távol, egymást érték az edzőtáborozások. Ezekben a hetekben anyuék és Viktor szülei segítetek itthon.
Az olimpia közeledtével állandó téma volt otthon Tokió?
Szerencsére nem, hiszen ha Viktor hazajött az edzőtáborokból, akkor ő is örült annak, hogy végre kiszakadhatott abból a közegből, és velünk lehet. Ilyenkor igyekeztünk a lehető legtöbb időt együtt tölteni. Tamással ellentétben Viktor inkább itthon szeret pihenni, nagyot aludni, esetleg a kertben tenni-venni.


Elérkezett az olimpiai döntő napja…


Hihetetlen boldogok voltunk, ami munkát Viktor belefektetett ebbe, az azt hiszem teljesen megtérült.
A döntő előtt az edzőtáborozások, azóta pedig a számos meghívás miatt vannak távol egymástól, azért ez is egy egészen különleges időszak az életükben.
Szerintem Viktor kifejezetten élvezi, hogy minden körülöttük forog, hiszen ma itthon ők a legismertebb testvérpár. Van, hogy naponta két-három helyre várják őket, aminek igyekeznek is eleget tenni, szóval zsúfolt a naptár. Ez az időszak erről szól most, élvezzék is ki ezeket a hónapokat Viktorék. Én ritkábban kisérem el ezekre a rendezvényekre, de legutóbb például Szentesen mi is ott voltunk velük a Lecsófesztiválon, mivel itt a legkisebbeknek is voltak programok, amin Anna is jól érezte magát.
Hering Viktor