Oldalunk Cookie-t használ , kérjük ezt vegye figyelembe. 
Menü

Tizenhét éve dolgozik a ceglédi birkózásért

Hering Viktor
Tizenhét éve dolgozik a ceglédi birkózásért

 

 

 

 

 

Tizenhét éve dolgozik a ceglédi birkózásért

2002 óta vezeti a Ceglédi Vasutas birkózó szakosztályát Czigony Tamás. Az egyesület szakosztályának elnökével a város birkózósportjáról, a szakosztály országos és nemzetközi sikereiről, eredményességéről beszélgettünk. A szakosztály elnöke szerint viszont, ha nem épül meg az új birkózócsarnok, akkor összeomolhat mindaz, amit hosszú évek munkájával létrehoztak a városban.

 

-         Patinás egyesület a Ceglédi VSE, de vajon a birkózás milyen régóta szerepel az egyesület szakosztályai között?

-         A kezdetektől, vagyis 1935-től. A Ceglédi Vasutas Sportegyesületet ekkor alapították, és az egyik alapító szakosztály volt a birkózóké. Büszkék vagyunk arra, hogy az első magyar birkózó világbajnok, Gál József is itt sportolt. Az 50-es esztendőkben a szakosztály az egész ország egyik legmeghatározóbb egyesülete volt, a válogatottban szereplő sportolók közel fele nálunk versenyzett. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az a generáció volt a ceglédi birkózás „Aranycsapata”. Később inkább az utánpótlás nevelésben jeleskedtünk, szakosztályunk az ifjúsági korukig tudta megtartani a legtehetségesebb versenyzőket. Tehetségekben korábban sem szűkölködtünk, Bódi Jenő és Sipos Árpád is Ceglédről indult, később Európa-bajnokok lettek, aztán persze jöttek a Lőrincz-testvérek és Kozák István, aki szintén többszörös felnőtt magyar bajnok és EB. 5. helyezett. De ne feledkezzünk el Andrássy Józsefről sem, aki szintén a válogatott tagja.

-         Mióta vezeti a CVSE birkózószakosztályát?

-         2002-ben lettem a szakosztály vezetője, Fábián Páltól vettem át a stafétabotot. Azzal a céllal kezdtem a munkát, hogy anyagilag – szponzorok bevonásával - stabilizáljuk a klubot, a szakosztályok összesített rangsorában az ország első három egyesülete között legyünk, és a fiatalokat tartsuk meg felnőtt versenyzőkként is. Kezdetben béreltük az edzőtermet, majd szülői és szponzori támogatással megépült a birkózócsarnokunk, ami újabb komoly lépés volt a sportág helyi történetében. Fokozatosan építettük fel a szakosztályt, komoly alapokra helyezve a birkózást Cegléden. 2002-2009 között Pap Attila és Pap Ferenc voltak az edzők. 2009-től ők külön szakosztályban Nyársapáton tartottak edzéseket, majd 2014-ben csatlakoztak újra a CVSE-hez. Az általuk létrehozott birkózó bázis egyesült a miénkkel, és gyakorlatilag ekkor megduplázódott a gyereklétszámunk. Ebben az időszakban Szűcs András vezetésével Kovács Béla irányította a CVSE-ben az edzéseket. A mai felnőtt csapatunk alapját is akkortájt raktuk le, Kovács Árpád, Kovács Béla, Török Tamás, Mohella Flórián mára már meghatározó tagjai a csapatnak, Tamás kétszeres felnőtt magyar bajnok, Flórián pedig idén junior magyar bajnok lett.

-         A Lőrincz-testvérekről korábban már írtunk, de a mostani tehetségekről kevesebb szó esett…

-         Pedig a korábban felsoroltakon kívül is akadnak jó néhányan. Kecskeméti Krisztián a mostani U23-as világbajnokságon 5. lett, Kecskeméti Ferenc felnőtt magyar bajnoki ezüstérmes, Kecskeméti Dávid pedig junior magyar bajnok. Az utánpótlás csapatbajnokságot 2017-ben megnyertük, a felnőtt Szuperligában pedig – a korábbi NB I-ben – hat, hét esztendeje az első hatban vagyunk, tavaly a harmadik helyen végeztünk. Az egyesületek rangsorában ebben az időszakban folyamatosan a 2-3. helyet szereztük meg. Jelenleg mintegy 150 fiatallal foglalkozunk, nem csak Cegléden, hanem a környező településeken is tart edzéseket Ifj. Pap Attila, id. Pap Attila, Pap Ferenc, Kovács Béla és Andrási Lajos. 2012-ben a Birkózás Városa címet vehettük át, és volt olyan felnőtt világbajnokság, ahol három ceglédi birkózó ceglédi színeket képviselve is ott lehetett a szőnyegen.

-         Mekkora költségvetéssel működik a szakosztály, és kik a legnagyobb támogatóik?

-         Az éves működési költségünk kb. 20-25 millió forint között van, ennek 10-20 százalékát a várostól kapjuk, másik részét az államtól, harmadik részét pedig támogatóinktól, szponzorainktól, olyan mecénásoktól, akik valamilyen szinten kötődnek a sporthoz, a birkózáshoz. 2010-től vált stabilabbá az anyagi helyzetünk, amikor az állam, a szövetségen keresztül az egyesületek támogatására is több pénzt fordított.

 

-         Évek óta várják, hogy végre megépülhessen az új birkózócsarnok Cegléden. Van e már konkrét határidő az építkezés kezdetét és befejezését illetően?

-         Öt esztendeje dolgozunk azon, hogy megépüljön az új bázisunk. A jelenlegi állás szerint a könnyűszerkezetes birkózócsarnok építését jövőre el kell kezdeni, és 2020. december 31-ig át kell adni. Égetően szükségünk lenne már az új épületre, hiszen nem mindegy, hogy a sportolóink milyen körülmények között tudnak készülni, edzeni a versenyeikre. A mostani helyünk korszerűtlen, az infrastruktúrája elmaradott, látványra sem vonzó azoknak a szülőknek, akiknek a gyerekeit szeretnénk a birkózósport felé csalogatni. Azt hiszem, kijelenthetem, ha az új csarnok nem nyitja meg kapuit, akkor a birkózás összeomolhat Cegléden.

-         Küzdősportokból nincs hiány a városban, ráadásul a cselgáncsosok is jól teljesítenek. Hogy fér meg ennyi sportág Cegléden?

-         Mindenki igyekszik magához csábítani a gyerekeket, ami érthető, viszont a merítési lehetőségeink behatároltak, mivel a labdarúgás, a kosárlabda, vízilabda és a kézilabda is igyekszik biztosítani a maga utánpótlását. A cselgáncsosoknál az Ungvári-testvérek, Attila és Miklós remek eredményekkel büszkélkedhetnek, az ökölvívó Szellő Imre szintén ceglédi, nálunk pedig a Lőrincz-testvérek értek el világraszóló eredményeket. Ők a mi sportágunkban komoly példaképei a fiataloknak, szerencsére a Honvédhoz történő eligazolásuk után is számíthatunk rájuk, jönnek, segítenek a toborzások alkalmával, igyekeznek megtenni mindent a ceglédi birkózósportért. A cselgáncsosokkal, az ökölvívókkal amúgy remek kapcsolatot ápolunk, mindemellett természetesen mindenki a saját sportága érdekeit nézi szakmai szempontból.

-         Amikor a Lőrincz-testvérek eligazoltak a Honvédba, a fővárosi egyesülettel megállapodást kötöttek. Mit takar ez az egyezség?

-         Közös edzőtáborozásokon veszünk részt velük a jövőben, minden szakmai segítséget megadnak nekünk a szakosztályban folyó munkához, figyelemmel kísérik legtehetségesebb fiataljaink fejlődését, illetve a nálunk birkózó sportolóink számára is komoly lehetőség az, hogy tudják, ha kimagaslóan teljesítenek, akkor egy olyan múltú klubban birkózhatnak tovább, mint a Honvéd. Mindamellett, hogy tudjuk, nevelőegyesület vagyunk, nem minden áron szeretnénk elkótyavetyélni az értékeinket, szeretnénk itt tartani felnőtt korban is a versenyzőinket. Éppen ezért idén is a célunk, hogy az első ötben maradjunk a szakosztályok versenyében, a felnőtt csapatbajnokságon pedig a negyedik hely megszerzése.

Keresés